K1: Mi volt a legnehezebb dolog a GNUWin II elkészítésében? A szoftverek kiválasztása? A windowson való működés tesztelése (voltak portolási problémák és ha igen, mennyit kellet nektek vagy az alkalmazás fejlesztőjének dolgozni rajta)? Vagy valami egészen más volt az?
Milyen kritériumok alapján válogattátok össze a programokat? Szempont volt-e az, hogy az UI mennyire lehet kényelmes a windowst használóknak? Gondolkoztatok-e olyan programon, amit nem tudtatok működésre bírni?
Hát, sok sikert kívánok a projektnek. Az édesapám 2 éve használja a GIMP win32 portját és imádja! Miközben gépelek, ő éppen a munkahelye netkapcsolatán húzza le az ISO-kat.

V1: Először is köszönjük a bátorítást!
Először az a program készült el, ami az összes weblapot generálja és kezeli az adatbázist. Ivo nagyszerű munkát végzett, és a GNUWin készítése közben is fejlesztett rajta. A szoftverek kiválogatása elég nehéz volt, mert mindent fel szerettünk volna rakni egy CD-re. Az emberek sok azonos funkciójú programot javasoltak, így nekünk kellett kiválasztani, melyik kerül fel a korongra - és ez sose kellemes feladat. A GNUWin eredetileg francia volt és igen sok munkával sikerült lefordítani német, olasz és angol nyelvekre. Így aztán kellemes meglepetésként ért, hogy emberek önként jelentkeztek a csapatunkba, hogy segítsenek más nyelvekre fordítani -- ezt az alkalmat szeretném kihasználni, hogy köszönetet mondjak kemény munkájukért. Végül pedig, talán paradoxonként hangzik, de az a helyzet, hogy az eredeti GNUWin csapat csupa linux-fanokból áll, akik egyáltalán nem használnak windowst; és ez nagyon lelassította a tesztelési folyamatot. Ez az oka annak, hogy szükségünk van olyanokra, akik tesztelni tudják a programokat.
Olyan programokat válogattunk össze, amik megfeleltek a következő kritériumoknak: könnyű használhatóság, kereskedelmi programhoz hasonló funkcionalitás (hogy az "alternatíva" szó tartalmat kapjon), hasznosság és nem utolsó sorban a linuxos változat megléte. És persze a licensz!
Mielőtt egy program a GNUWin hivatalosan kiadott változatába bekerülhetne, egy GNUWin tagnak futtatnia kell és "tanúsítania" kell, hogy problémamentesen telepíthető és használható. Volt, hogy mi készítettünk telepítőt, ahol azt a fejlesztők nem tették.
Sok szerencsét kívánunk neked és az édesapádnak a Szabad Szoftverekkel!

K2: Miben különbözik a munkátok más projektektől?
Részletezni tudnád a kapcsolatotokat az egyetemetekkel? Én olyan egyetemen vagyok hallgató, amelyet erős szálak fűznek a Microsofthoz. Egyetemi szférán belül milyen stratégiát javasolnátok a nyílt forráskód népszerűsítésére?

V2: A projektünk erős többnyelvű kezelőfelülettel rendelkezik; több szoftvert tartalmaz, mint a hasonló összeállítások; a célközönsége pedig az irodai felhasználóktól a tudományos kutatómunkát végzőkig terjed, így biztosítva a legszélesebb körű felhasználási lehetőségeket.
Az egyetemünk az EPFL, a Svájci Műszaki Egyetem (Swiss Federal Institute of Technology Lausanne). A GNUWin a leglátványosabb tevékenysége a GNU Generation-nak, az EPFL linux-felhasználói csoportjának (LUG). A GNU Generation az EPFL hivatalos szervezete, így használhatjuk a termeket a találkozóinkhoz; a GNUWin pedig anyagi támogatást kapott 1000 db CD előállítására, hogy azt a hallgatóknak és az EPFL oktatóinak adjuk.
Hogy hogyan is hívhatnád fel a figyelmet a Szabad Szoftverek fontosságára az egyetemeden? Javasoljuk, hogy fogj össze néhány elszánt és elhivatott barátoddal, és alapítsatok egy LUG-ot. Szervezzetek telepítő-partikat, kurzusokat a szabad szoftverek alkalmazhatóságáról (mi Gimp, LaTeX, tcsh stb. kurzusokat tartunk). Legyetek annyira láthatóak, látványosak, amennyire csak lehet (állítsatok standokat a rendezvényeken). Hirdessétek ki az eseményeket, plakátoljatok. Ha van kari újság, írhattok cikkeket a "Szabad Szoftverek zászlóshajóiról" ; az Open Office, a Gimp és a Mozilla mindig jó kiindulási pont. Tudományos tevékenységet folytató intézményben a Maxima és az Octave is jó jelölt lehet. Akár konferenciákat is rendezhettek híres Szabad és Nyílt Forráskódú szoftver-irányultságú előadókkal.
Bárhogy is legyen, sok szerencsét hozzá!

K3: Gondoltatok arra, hogy egy népszerűségi statisztikát készítő részt adjatok a GNUWin-hez, amivel szavazni lehet a CD programjaira? Olyasmire gondoltam, mint a debianos "popularity-contest", ami jegyzi a telepített programokat (és gondolom a használat gyakoriságát is), így segítve a fejlesztőket, hogy mit is tegyenek a CD-re. Ezenkívül ez még nagy segítség lenne a Linux/BSD (vagy akármelyik szabad OS) fejlesztőinek, hogy melyik programokat használják a windowsosak a leggyakrabban - megkönnyítve a Winről Linre történő áttérést.

V3: Van egy belső értékelő rendszerünk, ami lehetővé teszi a GNUWin fejlesztőknek, hogy értékeljék a programokat. Ezzel rangsoroljuk őket, amikor az ISO-kat készítjük.
A felhasználók és a közösség bevonása jó ötletnek tűnik. Egyszer lehet, hogy elkészítünk egy olyan rendszert, ami a felhasználóknak a lehető legkényelmesebb módon teszi lehetővé a véleménnyilvánítást.

K4: Feltelepítettem a Cygwin-t és nagyon tetszik, de nem tudom belőni rajta az XFree86-ot (windows 2000-em van) - valamiféle socket inkompatibilitás volt indításkor. Megpróbáltam elindítani az egyik nagyobb grafikus rendszert (gnome?) egy kereskedelmi xwindows meghajtóval az xfree86 helyett, de úgy sem működött, bár néhány egyszerűbb / nem grafikus keretrendszerhez köthető xwindows program megy. Segít ezen a GNUWin II? Van benne xfree86? Fut valamelyik xwindows-sal?

V4: Egyenlőre az egyetlen egyszerű módja egy szabad X szerverhez jutásnak Windowson a Cygwin használata. Az alap telepítőn kívül mi többet nem veszünk bele a GNUWinbe, mert ez más filozófiát követ: a Cygwin egy UNIX réteget biztosít a Windows kernel és a Win32 API felett, míg a GNUWIn natív Win32 alkalmazásokat tartalmaz.
Viszont a GNUWin tartalmaz alternatív ablakkezelőt Windows-ra, például a LiteStep-et, ami egy gyors, elegáns több munkaterületes környezetet biztosít.

K5: Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a GNUWin az FSF definíciója szerinti szabad szoftvereket tartalmaz.
Ez fontos kérdés, mert az az illúziót keltheti a felhasználókban, hogy mind szabad.
Ha a csapat kész válaszolni a kérdésekre, akkor szeretném ha reagálna erre.

V5: A GNUWin Szabad és Nyílt Forráskódú szoftvert tartalmaz. Egy szoftvernek szabadon felhasználhatónak (nincs megkötés kereskedekmi vagy katonai alkalmazhatóságra), a forráskódjának szabadon hozzáférhetőnek és korlátozás nélkül szabadon terjeszthetőnek kell lennie, hogy bekerülhessen a GNUWin-be.
Nem tesszük szükségessé, hogy a módosított forráskódot szabadon terjeszteni lehessen. Ez a mi álláspontunk és azért elsősorban azért döntöttünk így, hogy a PovRay-hez hasonló programokat is bevegyük. Az elképzelésünk az, hogy ha a fejlesztők nyitottak a hozzászólásokra és elfogadnak patcheket, akkor kicsi a a gyakorlati különbség a GPL és a PovRay-típusú szoftver között.
Ezenkívül, a GNUWin csapat az általa végzett munkát GPL licensz szerint teszi közzé és a GPL licenszet javasolja a Nyílt Forráskódú projektek licenszeként.

K6: Nem ellenkezik a GNU elvekkel GPL szoftver készítése kereskedelmi operációs rendszerekhez? Etikailag hogy tudjátok ezt elfogadni?

V6: A GNUWin legtöbb szoftvere nem windowsra készült eredetileg, hanem úgy portolták.
És Szabad Szoftvert készíteni kereskedelmi operációs rendszerekhez nem ellenkezik a GNU filozófiával, hiszen a projekt maga is úgy kezdte, hogy szabad Unix segédprogramokat biztosított (pl. Emacs) az akkor még csak kereskedelmi Unixokhoz.

K7: A CD legtöbb programjának semmi köze az FSF-hez vagy a GNU-hoz.
Az FSF-nek teljes jogában álln követelni a név megváltoztatását. Úgy gondolom, helyesebb volna, ha a GNUWin csapat hamarabb, magától tenné ezt meg.

V7: A GNUWin a nevét onnan kapta, hogy a GNU Generation csapat készítette (amit pedig a híres mottó után kereszteltünk el : "Linux, the choice of a GNU Generation").
Ugyanakkor sok más projekt viseli nevében "GNU" szót, miközben nem részei a GNU projektnek. Például a GNUPlot nem GNU Szoftver (még csak nem is GPL-es). Ha az FSF jelzi ilyen kérését, természetesen teljesítjük azt.

K8: A GNU/FSF-et RMS vezeti, aki szerint a világnak szabadnak kellene lennie, most meg a GNU hivatalosan támogatja a windows platformot? Ha ezek a népszerű programok most windows alatt is elérhetőek lesznek, nem fog levelezni RMS a Microsofttal, hogy kereszteljék át a Windowst GNU/Windowsra ?

V8: A GNUWin projektnek semmi köze az FSF-hez és Richard M. Stallmanhoz és a mi tevékenységünk semmilyen körülmények között nem tekinthető az FSF álláspontjának a Windowssal szemben.
A GNU/Linux elnevezést indokolja az, hogy a Linux kernel csak a GNU projekt komponenseivel együtt alkot egy teljes (operációs) rendszert. Ez nem áll fenn a windows esetében, mely nem tartalmaz GNU elemeket (BSD kódot igen, de ez egy másik történet). GNU szoftvereket lehetséges futtatni a windowsokon, de a rendszer ezt nem igényli, így a GNU/Windows elevezés sem jogos (de azért mókás lenne).
Amennyire tudjuk, az FSF nem foglalkozik a windowssal. A GNUWin csapat reméli, hogy néhány éven belül a projekt aktualitását veszti azáltal, hogy egyre több ember fog Szabad Szoftvereket és operációs rendszert használni. Mégha a kiindulóponjaink eltérőek is, nézeteink közelednek egymáshoz.